Rengeteg (jó) Lélek hagyja itt a Földi létet
A mai napon elcsendesítve gondolataim, átértékeltem az elmúlt időszakot és gyakorlatilak a közelmúltban történt beszélgetések dinamikái jöttek be a térbe. Szinte akármerre vitt utam, rengeteg helyen botlottam olyan beszélgetésekbe, hogy:
- képzeld, Cinti, sorra veszítjük el a rokonainkat, barátainkat! Én pedig fájó szívvel válaszolom rá, hogy tudom milyen érzés, mi is két személytől búcsúztunk a héten.
Miért történnek ezek a távozások?
A Nap belépett a Skorpióba, így a Skorpió havában fontos megemlíteni a jegyhez tartozó analógiákat amelyek kapcsolódnak a témához, ezek pedig: a halál, elválás, totális rombolás, újjáépítés, balesetek, szélsőségességek. Természetesen ez véletlenül sem azt jelenti, hogy minden év október, novemberében ezek az események ismétlődnek! Viszont az sem véletlen, hogy a Mindenszentek, Halottak napja is szintén ehhez az időszakhoz datálható, számos országokhoz hasonlóan.
Elkerülhetetlen tény az, még akkor is ha fájdalmas, hogy ami egyszer megszületik, létre jön, az meg is fog halni. Minden ami elkezdődik, elindul, az véget is fog érni és el is fog múlni. Azért születik meg, hogy elmúlhasson és azért múlik el, hogy újjászülethessen, a fejlődés végtelen körforgásában, mint ahogy a nappal belebukik a sötét éjjbe, amelyet tova űz a feleklő, ragyogó fényesség, hogy aztán a fény, újra az éjbe bukhasson...
Amivel én csillapítom a gyász és a hiány fájdalmas érzéseit az az, hogy tudom, hiszem és vallom, hogy a világot, az egész Univerzumot átjárja Isten szeretete. Ez a végtelen szeretet rajtunk is túlmutat, minket is meghalad azonban át is jár minket. Az Univerzum, Angyalok, Felső Vezetők
- teljesen lényegtelen miben hiszel,- Isten számunkra, a gyermekei számára mindig annyi feladatot ad amennyiről tökéletesen tudja, hogy képesek azokat elviselni.
A végső búcsú, a hiányérzet pedig csontig hatolóan tud fájni. Én mélyen hiszem, hogy ez a rengeteg jó Lélek azért távozik el, mert máshol van dolguk. Máshol kell újjászületniük, szerető fényükre máshol van szükség. Ők itt már befejezték a feladataikat. Mindent beteljesítettek, amiért jöttek.
Nem vagyunk egyedül az átkelés pillanatában!
Pár héttel ezelőtt, az egyik közeli, számomra nagyon fontos rokonomat látogattuk a kórházban. Egyszer csak mutogatva a szoba különböző fel-alá így szólt:
- Itt vannak!
Kérdeztük, hogy de hát kik vannak itt!?
- A mama, a papa - jött a válasz - majd azon testvérek, rokonok, szerettek nevei jöttek, akik már réges-rég elmentek. Itt vannak, és valóban ott voltak velünk a szobában. Jöttek segíteni, támogatni, szeretni. Még most is ráz a hideg. Az életem egyik legcsodálatosabb, legmegnyugtatóbb, legszeretetteljesebb pillanata volt.
A valóság az, hogy mivel a szeretet a legerősebb energia a világon, képes legyőzni minden fizikai és nem fizikai akadályt is! Valójában akiket szeretünk, azoktól sohasem vesznek örök búcsút, csupán a "közhely" erőlteti ezt a beszűkült nézőpontot az emberekre. Amennyiben Te is elvesztettél valakit, aki nagyon hiányzik, egészen egyszerűen csak hunyd le a szemeid, lélegezz mélyeket és idézd fel a szeretteddel megélt, legszebb pillanatokat, emlékeket! Azokat ahol annyira nagyon-nagyon boldogok voltatok, amelyeket újra és újra átélnél! Engedd, hogy ez a szeretet energia feltöltsön és elöntse szíved, és megfogod látni, hogy a földi törvényeket, és - a nem létező - lehetetleneket, le fogják küzdeni a Feltétel Nélküli szeretet által táplált, igazi csodák!
Véget nem érő szeretettel: Berczeli Cintia - Asztrológus és Reiki Mester